Renia naplója

"1942. július 15-e, szerda

Emlékezz erre a napra. Soha ne feledd. El kell mesélned a következo nemzedékeknek. Ma nyolc óra óta bezártak minket a gettóba. Most itt lakom. Elszigeteltek a világtól, és a világot tolem."

Egy fiatal lány, Renia arról ábrándozik, hogy majd költo lesz. De zsidó, Lengyelországban él és most 1939-et írnak. Amikor Oroszország és Németország betörnek a hazájába, Renia világa összeomlik. Az anyjától elszakadva, sietve kell menekülnie Przemyslbol az éjszakai bombázások elol. Látja, hogy vész nyomuk más zsidó családoknak, végül tanúja lesz a gettó létrehozásának.

De a háború borzalmain túl számtalan szépségben is része van, amikor kezd íróként rátalálni a saját hangjára, és életében eloször lesz szerelmes. O és Zygmunt, a fiú, akibe beleszeret, pár órával azelott váltják az elso csókot, mielott a nácik elérik a szülovárosát. És Zygmunté az utolsó, szívfájdító bejegyzés is Renia naplójában.

Renia naplóját, amire hetven év után most bukkantak rá ismét, máris a holokauszt irodalom klasszikusaként emlegetik. Az Anna Frankra emlékezteto tiszta hang és tehetség révén különleges tanúságtételt tartunk a kezünkben a háború szörnyuségeirol és a legsötétebb órákban is létezo életrol.