Mozgásban

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egyik tanára ezt írta a bizonyítványába: „Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát.” Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban címu önéletrajzi könyvét az elso oldaltól – ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránt rajongó fiúként tunik fel – az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben arról mesél, hogyan élt a hatvanas évek elején drogproblémákkal küzdo neurológusként Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant, azt is nyomon követhetjük, hogyan vált a páciensei iránti elkötelezettség egyre inkább élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen oszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során – legyen szó akár úszásról, akár súlyemelésrol –, mint az agy titkainak kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatt érzett buntudatáról, skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról – Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenrol, Gerald Edelmanrol, Francis Crickrol–, akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti történet egy orvos-íróról, aki megmutatta, mennyire alapvetoen és milyen sokféle módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk muködése.